Home » Tudósítások,cikkek

Category Archives: Tudósítások,cikkek

2014.09.18. – Skócia szabad lesz?

2014.09.18. - Skócia szabad lesz?

„Should Scotland be an independent country? Yes/No”, azaz „Legyen-e Skócia független ország? Igen/Nem” – erre a kérdésre kell választ adnia a skótoknak 2014. szeptember 18-án. Az idõpontot Alex Salmond elsõ miniszter, a – nevével ellentétben balközép irányultságú – skót nemzeti párt (SNP) vezetõje jelentette be csütörtökön az edinburghi parlamentben, egyúttal jelképesen is benyújtotta a törvényhozáshoz a referendumról szóló dokumentumot. Jessica Roscoe, a skót kormány alkotmányosságért és választásokért felelõs divíziójának munkatársa a kabinet álláspontját ismertetve a Népszabadságnak azt mondta: a legutóbbi választáson ismét megválasztott nemzeti kormány hisz abban, hogy az északi országnak és polgárainak elõnyös, ha önmaguk dönthetnek gazdasági, adózási és szociális politikában. „Azonban a függetlenség nem önmagában való cél, hanem egyúttal szükséges változások meghozója is kell legyen Skóciában. A kormány világossá tette, hogy az országban rejlõ igazi potenciál csak az ország függetlenné válása után aknázható ki teljes mértékben. Számos tanulmány, beszéd és vita nyomán kiadtuk a függetlenségrõl szóló fehér könyvet, amelyben a kabinet meghatározza a függetlenséghez vezetõ utat, a mellette szóló érveket és a gazdaságot, illetve a társadalmat késõbb érintõ kihívásokat is” – fogalmazott Jessica Roscoe. Mert Skóciának persze nem elég elszakadnia, saját lábára is kell állnia. A kabinet számos alkotmányos és fejlesztési, de még makrogazdasági kérdéseket is tárgyaló tanulmányokat készített az elmúlt hónapokban. Az SNP-szakértõk derûlátóak, mondván az alig két hete publikált gazdasági statisztika szerint is Skócia erõsebb költségvetési helyzetben van, mint az Egyesült Királyság maga. Ugyanakkor annyiban mindenképpen rizikós vállalkozás a referendum kiírása, hogy gyenge részvétel, vagy elutasítás esetén az a skót kormány bukását is jelenti. Az esetleges függetlenné válással pedig olyan egyszerûnek tûnõ kérdéseket is meg kell majd válaszolni, hogy az önálló Skócia vajon automatikusan az EU (és a NATO) tagja lehet-e, milyen részt kell vállalnia a brit államadósságból, lesz-e határellenõrzés Anglia és Skócia között, valóban skót tulajdon lesz-e az északi-tengeri olajmezõ, hogyan alakul át a Westminster, ahol jelenleg is 59 skót képviselõ bír mandátummal, hogyan és mibõl áll majd fel a skót hadsereg, de az is felmerül, hogy bevezetik-e a felsõoktatási tandíjat az önálló költségvetés megerõsítésére. Jelenleg ugyanis Skóciában teljesen ingyenes a felsõoktatás. Ami a népszavazást illeti: a skótok tizenhat hetes kampányidõszakot határoztak meg a pártok számára, a kampányra elkölthetõ összeget pedig 150ezer és 1,3 millió font közötti összegben állapították meg. Érdekesség, hogy elõbbi számot a skót zöldek javasolták, mint maximális kampánykeretet, utóbbit pedig az SNP. A Népszabadságnak nyilatkozó skót kormánytisztviselõ azt is elárulta, hogy a kabinet tervezi, hogy a referendum történelmi voltára tekintettel a 16-17 éveseknek is lehetõvé teszik a voksolást, a korhatár leszállításával.

Alex Salmond skót elsõ miniszter (valójában miniszterelnök, de a brit nemzetközösség szabályainak értelmében a kormányfõi titulust a mindenkori brit miniszterelnök birtokolhatja) pártja régóta szorgalmazza a referendum kiírását, ez már az elõzõ ciklusban is prioritást élvezõ kampányvállalásuk volt. A népszavazás kiírása most azért került érdemi közelségbe, mert az SNP egyedül került többségbe a legutóbbi skót választásokon, a brit voksoláson pedig a Labour helyett a toryk kerültek vezetõ pozícióba. Egyes skót elemzõk ehhez hozzáteszik: David Cameron brit miniszterelnök valójában azért adott zöld utat az elszakadási kísérletnek, mert tudja, de legalábbis hiszi, hogy a referendum végül kudarcba fullad és ezzel hosszú idõre levehetik napirendrõl a kérdést. Tény, hogy az SNP legutóbbi választási gyõzelme idején végzett felmérés csak a skót lakosság huszonkilenc százalékánál mutatott ki egyetértõ szándékot, ugyanakkor az is igaz, hogy ma már közel negyvenöt százaléknyian vannak az elszakadás-pártiak.

Alex Salmond programjában leszögezte, hogy az önálló Skóciát, mint az Európai Unió és így az európai nemzetközösség tagjaként képzelik el. A Népszabadságnak adott egyik korábbi interjújában a skót politikus azt hangsúlyozta, hogy a valódi és teljes gazdasági, illetve pénzügyi felelõsség megteremtené a lehetõséget az ország számára, hogy hosszú távon biztosítsa gazdasági sikerét és pénzügyi fenntarthatóságát. „Ugyancsak biztosítaná a lehetõséget a skót kormánynak, hogy megalkosson egy olyan adókörnyezetet, amely elõsegítené a beruházások növelését, javítja a versenyképességet, és jobban passzol a skót gazdaság prioritásaihoz. A függetlenné válás felelõsséget és jogot biztosítana az északi-tengeri olaj és gáztartalékok felett. Ez a mintegy 16-25 milliárd hordó olaj érdemi forrást biztosítana Skóciának. De ugyanez a helyzet a megújuló energiák kapcsán is” – fogalmazott az elsõ miniszter. Salmond arra a kérdésére, hogy mennyire lenne erõs és befolyásos érdekérvényesítõ egy önálló Skócia, azt válaszolta: „teljesen erõs”. Szerinte úgy határoznák meg külkapcsolataikat, hogy azok a legmegfelelõbb módon kapcsolódjanak a skót kereskedelmi, nemzetközi fejlesztési, emigrációs és külpolitikai elképzeléseikhez. „Skócia uniós tagország lenne, annak minden kötelezettségével együtt. Ugyanakkor független országként az EU minden intézményében megfelelõ módon és mértékben lennénk képviselve, nem úgy, mint most” – tette hozzá a skót kormányfõ.

Skóciának egy 1997-es népszavazás eredményeként saját törvényhozása van, amely önálló hatáskörrel rendelkezik az oktatás, az egészségügy és az igazságügy területén, és beleszólása van a jövedelemadó megállapításába. A Nagy-Britannia egészét érintõ kérdésekben – védelem, energiapolitika, külügyek – viszont továbbra is Westminster szava a döntõ. Hatóságait nagyrészt az az évi harmincmilliárd font tartja el, amelyet London ad, de Alex Salmond azt állítja: ha Skócia egyszer független lesz, oroszlánrésze lesz az Északi-tenger olajkincsébõl is. Ami a történelmi elõzményeket illeti: az 1707-es brit egyesülés annak ellenére, hogy a skót törvényhozás önálló intézményeit felszámolta, a skóciai intézményrendszerre jellemzõ maradt, hogy erõs az önkormányzatiság; s ezt a brit uniós rendszerben sem asszimilálták, hiszen mindkét fél jobbnak látta a már tradicionálisan mûködõ mechanizmusokat a közös állami mûködésbe is integrálni. Annak ellenére, hogy London külön fõtisztviselõt (Secretary for Scotland) alkalmazott a skót ügyek vitelére és 1939 után már Edinburghban, a skót fõvárosban mûködött a Skót Hivatal (Scottish Office), egészen az 1999-es devolúcióig nem volt érdemi jogosítványa a skót államigazgatásnak. A törvényeket ugyanis – még azokat is, amelyek kizárólag skót illetékességûek voltak – mind Londonban, a Westminsterben hozták meg. Természetesen bizonyos számú skót képviselõ részvételével, de nem kizárólagos részvételével. Ez alapján a szoknyás férfiak nemzete természetes módon érezhette magát kirekesztve saját életét érintõ ügyek alakításából.

A beleszólni akarás vágya, az önrendelkezés, az önkormányzás akarata egyre erõsödött az évek folyamán. Az áttörést a devolúció kérdésében Tony Blair brit munkáspárt miniszterelnök hozta meg. A „harmadik utat járó” kormányfõ már a választási kampányában meghirdette, hogy kormányra kerülése esetén neki fog látni a devolúciós törekvések rendezéséhez. Elõtte ugyanis, még 1979-ben tartottak ugyan egy népszavazást a Skót Nemzetgyûlés (Scottish Asembly) létrehozásáról, de azt a skótok többsége elutasította. Leginkább azért, mert a londoniak elképzelése szerint a nemzetgyûlésnek nem lettek volna adóztatási jogkörei. Ez utóbbi pedig az egyik legfontosabb pont az önrendelkezési kívánalmak között. A skótok hozzáállását ezután leginkább az alacsony részvételi szándék mutatta meg. Tony Blair miniszterelnökségének elsõ évében tehát, 1997. szeptember 11-én megtartották a devolúciós népszavazást Skóciában. Már a dátum is szimbolikus volt, hiszen hétszáz évvel korábban ezen a napon aratott gyõzelmet az angol seregek felett Stirling hídjánál William Wallace skót szabadságharcos. Az persze még ide kívánkozik, hogy Tony Blair bár igazi angol, egyébként Edinburghban született és életének elsõ éveit is Skóciában (késõbb Ausztráliában) töltötte, vagyis feltehetõen mindig is egyfajta sajátos érzelmekkel tekintett Skóciára. Az akkori népszavazáson mindössze két kérdést tettek fel: „Akarja-e Ön, hogy legyen Skót Parlament?”, illetve „Akarja-e Ön, hogy a Skót Parlament adó-módosító jogkörrel rendelkezzen?”. Az elsõ kérdésre a résztvevõk 74,3 százaléka, míg az utóbbira 63,5 százaléka felelt igennel. Annak ellenére, hogy a részvételi arány meglehetõsen alacsony volt, alig haladta meg a 60 százalékot, az eredmény meggyõzõ. Kérdés, hogy most is ilyen egységesek lesznek-e a szoknyás férfiak.

(SzTL)

Skócia elnyerte függetlenségét – igaz, egyelõre csak az interneten

Skócia elnyerte függetlenségét - igaz, egyelõre csak az interneten

A skót kormányfõ, Alex Salmond az év elején jelentette be hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben népszavazást tart függetlenné válásáról. A referendum kitûzött idõpontja jelképes jelentõségû, 2014-ben lesz ugyanis a hétszázadik évfordulója az 1314-ben, Bannockburn mezején megvívott csatának, amelyben Robert de Bruce skót király néhány ezres serege megsemmisítõ vereséget mért II. Eduárd angol uralkodó többszörös túlerõben lévõ haderejére.
Bannockburn után Anglia gyakorlatilag végleg lemondott Skócia katonai erõvel történõ meghódításáról, és a két királyság hivatalosan csak 1707-ben, a londoni és az edinburghi parlament által kölcsönösen szentesített uniótörvények alapján egyesült.
A skót kormány által meghirdetett népszavazáson ennek a három évszázados uniónak a sorsáról kell majd dönteni.
Egy jelképes lépés azonban máris történt a skót önállósodás felé. A Mail on Sunday címû konzervatív vasárnapi brit tömeglap értesülése szerint ugyanis a brit kormány lehetõvé kívánja tenni, hogy a Skóciában bejegyzett internetes honlapok címe a .scot fölrajzi helymegjelöléssel végzõdhessen a Nagy-Britanniában általánosan honos, az Egyesült Királyság (United Kingdom) angol nevére utaló .uk helyett.
Skóciai kampányszervetek évek óta szorgalmazták, hogy a tartománynak saját világhálós domain neve lehessen, és a Mail egyik bennfentes forrása szerint a londoni kormányilletékesek erre most rábólintottak.
A lap úgy tudja, hogy ez a döntés nem aratott osztatlan sikert a kormányzó brit Konzervatív Párton belül sem, sokan úgy vélik ugyanis, hogy David Cameron miniszterelnök ezzel a skót elszakadást pártoló erõket segíti.
Kormányzati források szerint azonban Skócia nem részesül kivételezett bánásmódban, mivel tervek vannak arra is, hogy Nagy-Britannia harmadik "alkotóeleme", Wales is saját domain végzõdéseket használhasson. Ennek formája lehetne .wales, vagy akár .cymru, ami a walesi nyelvben a tartomány nevét jelenti.
Boris Johnson, London polgármestere szeretné elérni, hogy a brit fõvárosnak is külön, .london internetes címvégzõdése lehessen, és a Mail on Sunday forrásai szerint a brit kormány ezt sem ellenzi.

(Forrás: mti.hu)

Ezt érted? Skót teát exportálnak Kínába!

Ezt érted? Skót teát exportálnak Kínába!

Kínába exportál teát Skóciából egy üzletasszony, amely vízhordásnak tûnhet a tengerbe. A tea kínai találmány, és ötezer éves múltja van az ázsiai országban, Skóciában pedig jóval szerényebb, ráadásul nem is maradna sokáig életben a szubtrópusi növény.
A 48 éves Anita Clark sem saját termesztésû teát szállít Kínába, hanem saját ízesítésût és csakis kiváló minõségût.
A skót teacég nemzetközi szakértõk elismerését is kivívta már termékeivel, Clark azonban maga is meglepõdött, hogy sikerült Kínába betörnie, ráadásul már két kínai partnere is van, pedig teavállalkozását csak 3 éve indította el – adta hírül a brit Metro újság.

(Forrás: mti.hu)

Tévésorozat készül William Wallace életébõl

Tévésorozat készül William Wallace életébõl

Mel Gibson a moziban már egyszer eljátszotta William Wallace skót szabadságharcost, aki ausztrál-amerikai, de skótnak szánt akcentussal és hátközépig érõ (mû)varkocsokkal vezette harcba a skótszoknyás vadembereket az angolok ellen, most pedig megérett az idõ egy tévés feldolgozásra is.

Az STV Productions a Digital Rights Grouppal és a Nine/8 Entertainmenttel, valamint a Creative Mediával karöltve készíti a nemes egyszerûséggel csak Wallace címû történelmi drámasorozatot.

Az író a The Eleventh Hour címû (bukott) sorozat mellõl érkezõ Mick Davis lesz, ak egyben a készítõje és showrunnerje is a projektnek. A történet középpontjában Wallace több éven át folytatott erõfeszítései állnak majd Skócia egyesítését illetõen, és természetesen nem maradnak ki belõle a nõi, Edward király és Robert The Bruce sem, aki 1306-1325 között skót király is volt. A sorozat ötlete egyébként Seoras Wallace-tól érkezett, aki a Rettenthetetlenben is tanácsadóként dolgozott.

A Spartacus és a Trónok harca sikere úgy tûnik felbátorította a kardozós sorozatok iránt rajongó tévéseket, akiket még az sem rettent el, hogy a Camelot és a Merlin sok mindennek tekinthetõ csak éppen sikeresnek nem, és javában készül sorozat a vikingekrõl és ha minden igaz, egy kereszteslovagos is. A projektet az áprilisban Cannes-ban megrendezésre kerülõ MIPTV nevû tévés vásáron akarják majd eladni minél több piacra.

(Forrás: comment.blog.hu)

Megint késik a skót függetlenség

Megint késik a skót függetlenség

Egyelõre nem hirdetik ki Skóciában a függetlenségrõl szóló népszavazást – jelezte Alex Salmond miniszterelnök. A döntés annak ellenére született meg, hogy egy Nagy-Britannia szerte készített felmérés szerint a megkérdezettek 39 százaléka támogatja, 38 százaléka pedig elutasítja, hogy 300 év után Skócia elváljon a szigetország többi részétõl. Salmondot politikai ellenfelei is arra buzdítják, hogy ígéretéhez híven írja ki a referendumot.

A kormányfõ pártja, a függetlenségért kiálló Skót Nemzeti Párt (SNP) májusban példa nélküli eredménnyel, abszolút többséget szerezve nyert a Skóciában rendezett parlamenti választásokon. Salmond ezután ígérte meg, hogy öt éven belül referendumot hirdet ez országrész függetlenné válásáról. David Cameron brit miniszterelnök október elején szólította fel Salmondot arra, hogy mielõbb tartsa meg a népszavazást. Londoni politikai körökben a skót függetlenség egyhangú elutasításra talál: sem az ellenzéki Munkáspárt, sem a kormányon lévõ konzervatív-liberális tandem nincs az elképzelés mellett, Cameron pedig azzal vádolja Salmondot, hogy politikai instabilitás keltésére játszik a halogatással. „Világossá tettük, hogy parlamenti mandátumunk második felében kerítünk sort a referendumra, és nincs az a miniszterelnöki tiráda, amelyik ezen változtatna” – szögezte le a felszólítás kapcsán Salmond.

Skóciában 1999 óta az úgynevezett devolvált parlament fennhatósága alá tartozik az egészségügy, az oktatás, de az országrésznek saját jogrendszere is van. Hatóságait nagyrészt az az évi 30 milliárd font tartja el, amelyet London ad, de Salmond azt állítja, ha Skócia egyszer független lesz, oroszlánrésze lesz az Északi-tenger olajkincsébõl is. „Generációkon át voltunk hozzászoktatva a westminsteri parancsokhoz. Ennek most vége” – szögezte le Salmond a nem éppen szívélyes kétoldalú viszony kapcsán. A már idézett felmérés szerint csak Skóciában egyébként 49 százaléknyian állnak ki a függetlenségért, a megkérdezettek 37 százaléka azonban ellene foglalt állást. Ez nagy elõrelépés: a támogatás az SNP májusi hatalomra kerülésekor még csak 29 százalékos volt.

(Forrás: nol.hu)

Brad Pitt, zombik, hõsiesség, Skócia

Brad Pitt, zombik, hõsiesség, Skócia

A World War Z címû filmjét forgató Brad Pitt nemcsak a filmvásznon tökös gyerek, hanem a valóságban is. A film stábja éppen Skóciában vette fel egy éjszakai jelenetet, amiben engeteg statiszta menekül a rájuk támadó zombik elõl, amikor egy menekülõ nõ elesett, és kis híján agyontaposták – írta az index.hu hírportál.

Pitt észnél volt, hõsiesen beugrott a tömegbe és ölben hozta ki a statisztát. Az egyik stábtag szerint 700-an menekültek legalább annyi zombinak maszkírozott statiszta elõl, az utcán totál káosz volt, mert a tömeg nem teljese úgy viselkedett, mint elképzelték.

"Lámpákat, kamerákat borítottak fel, szaladtak, amerre láttak. Elég félelmetes volt."  A megmentett nõ apróbb sérüléssel úszta meg a kalandot, de a Scottish Sun szerint többen nem voltak ilyen szerencsések, volt akit kartöréssel, másokat zúzdásokkal szállítottak kórházba.

A World War Z egy zombiháború után játszódik, aminek történetét a fõszereplõ (Pitt) a túlélõk elmondásából rakja össze, és próbálja kideríteni, mi okozta a járványt.

(Forrás: index.hu)

Akibõl Európa igazi fülkeforradalmára lehet

Akibõl Európa igazi fülkeforradalmára lehet

Hitte volna bármikor is, hogy a Skót Nemzeti Párt ilyen méretû gyõzelmet tud majd egyszer aratni?

A Skót Parlament választási rendszerét a londoni pártok direkt úgy alakították ki, hogy az SNP soha ne tudjon többséget szerezni. Így hát meglehetõsen kellemes, hogy a rendszer ellenére is ilyen eredményt értünk el. Bár pontosan tudtam, hogy többséget szerezni szinte lehetetlen, a választási kampányban ennek elérését is ezt hangsúlyoztam célként. És a tény, hogy ilyen mértékû gyõzelmet arattunk végül, egyfajta visszaigazolás azoknak is, akik részt vettek az elmúlt négy év kormányzati munkájában.

Fel voltak egyáltalán készülve arra, hogy koalíciós partner nélkül, egyedül tudnak majd többségi kormányt alakítani? Mert a közvélemény-kutatási adatok azt mutatták: a nemzeti párti kisebbségi kormányzása után visszatérnek a munkáspártiak.

Igen, fel voltunk készülve. Mindig is biztos voltam benne, hogy az SNP 2007 óta tartó kormányzati munkája biztosítja az újraválasztásunkat. És bár sokakat meglepett a végeredmény, szerintem mindez annak bizonyítéka, hogy ha az ember jól kormányoz, tehetséges miniszterekkel és – ami talán az egyik legfontosabb – a nemzet jövõjét illetõen pozitív víziókat mutat a választóknak, meg fogják hálálni.

Négy évvel ezelõtt, az SNP akkori kampányában is Skócia függetlenségét hirdették. Most, tulajdonképpen ugyanezzel a témával nyertek. Hitelesnek tartja, hogy újra függetlenséget ígér, miközben négy év kormányzás alatt egy lépést sem sikerült érdemben tenni ennek elérésére?

Hitelesnek, mert egészen idén májusig az SNP kisebbségben kormányzott és a londoni székhelyû többi párt összefogott annak érdekében, hogy az elszakadásról szóló népszavazás ne kerülhessen a Parlament elé. Most, hogy többségünk van az Országgyûlésben, ez már nem fordulhat elõ. Ahogyan a kampányban is folyamatosan megígértük: a jelenlegi parlamenti ciklus második felében ki fogjuk írni a referendumot. De az eredményes folyamat és a valódi függetlenség elérése az emberek hozzáállásán múlik, nem pedig a pártokon. És egyelõre az SNP az egyetlen, amely rábízza az emberekre a választás lehetõségét.

Az emberek azonban nem biztos, hogy valódi függetlenséget akarnak. Tapasztalat, hogy a kocsmai beszélgetésekben, baráti összejöveteleken sokkal nacionalistábbak a skótok, viszont a szavazófülke magányában a felmérések szerint alig harminc-negyven százalékuk voksolna csak a teljes elszakadás mellett.

Skócia polgárai megmutatták, hogy valódi hatalmat és valódi változásokat akarnak. Az utolsó, tavaly decemberi felmérés azt mutatta, hogy a válaszadók több mint kétharmada több hatalmat adna a Skót Parlamentnek. Hat területen mielõbbi változásokat akarunk elérni és „hazahozni” a döntési jogokat. Ilyen az adósságkezelés, a társasági- és jövedéki adó bevételekrõl való döntés, a brit királyi tulajdonban lévõ ingatlanvagyon kezelése, a digitális mûsorszórás és az európai döntéshozatalokba való érdemibb beleszólás. Ha ez megvan, biztosítani lehet azokat a társadalmi és gazdasági körülményeket, amelyek lehetõvé teszik az emberek álmainak, vágyainak és ambícióinak a megvalósíthatóságát. Megvan a felhatalmazásunk és az üzenetünk: elõbbi elsöprõ, utóbbi világos. Az a nemzet lehetünk, ami vagyunk és beteljesíthetjük az igazságos társadalom iránti vágyunkat.

Szabadnak és függetlennek lenni azonban nem elég, a saját lábukra is kell állniuk. De a skót gazdaság vajon elég erõs tud ehhez lenni? Hogy csak egyetlen példát mondjak, a brit unióból való kiválásuk után a skótokra esõ államadósság kifizetése bizony megterhelõ lehet, a skót bankokat pedig a válság elsõ hónapjaiban még Westminsternek kellett kisegítenie.

Az elmúlt években Skócia fiskális szempontból sokkal erõsebb volt, mint az Egyesült Királyság egésze, ráadásul az állami bevételekhez arányosan sokkal többet adott hozzá, mint amennyit profitált belõle. Éppen ezért biztosak vagyunk benne, hogy egy független Skócia szilárd pénzügyi alapokon fog állni, és lehetõségünk lesz bevezetni azokat a sajátos intézkedéseket, melyek leginkább találkoznak a skót emberek igényeivel és prioritásaival. Ami a brit államadósságot illeti, fontos leszögezni, hogy a skót adófizetõk már hozzájárultak annak az adósságnak a visszafizetéséhez, amelyet a brit kormány keletkeztetett. Mindamellett egy független Skócia méltányosabban részesülne az Egyesült Királyság jelenlegi eszközeibõl, így például az északi-tengeri olaj-és gázipari bevételekbõl, vagy a kormányzati épületek hasznosításából. Csak az északi-tengeri tartalékok becsült nagykereskedelmi értéke meghaladja az egy trillió brit fontot, amely óriási gazdasági alapot jelenthet egy önálló skót állam számára. Hogy a többi gazdasági erõsségünket, például a hatalmas megújuló energia-potenciálunkat már ne is említsem.

Milyen a viszonya az új brit kormányfõvel, David Cameronnal? Jobb lett a viszony London és Edinburgh között, amióta nem munkáspárti a brit kormányfõ?

Amikor a jelenlegi brit kormányt megválasztották múlt évben, üdvözöltem az új kormányfõ és helyettese elkötelezettségét a devolvált kormányokkal, így a skót kormánnyal való kapcsolat fenntartásában. Az SNP újraválasztását követõen én is megerõsítettem, hogy együtt kívánunk dolgozni a brit kormánnyal a jó kommunikációs együttmûködés és a kölcsönös tisztelet jegyében, ahogyan azt tettük az elmúlt tíz évben is. Azt hiszem most már ideje elõrelépni azokban a kérdésekben, amelyek a minket megválasztó tömegek érdekeit szolgálják. Az Egyesült Királyság többi devolvált kormányával közösen felszólítottuk a brit kormányfõt és helyettesét, hogy közösen dolgozzuk ki az Egyesült Királyság számára fontos és elengedhetetlen pénzügyi, alkotmányos és politikai reformját. Meglátjuk, mire jutunk.

(az interjút készítette: Szalay Tamás Lajos – megjelent a Népszabadságban)

Tengeri szörny sodródott partra Aberdeen mellett

Tengeri szörny sodródott partra Aberdeen mellett

Az 55 éves Maragaret Filippence valószínûleg sokáig nem felejti el a férjével tett tengerparti sétáját. Mikor kutyáikat kivitték az Aberdeen melletti Bridge of Don partszakaszra egyszerre egy egészen rémisztõ szörnyalakra bukkantak a homokban – írta a borsonline.hu weboldal.

– Édes, jó istenem, mi lehet ez – mondtam magamban. Életemben ehhez még csak hasonlót sem láttam. Olyan volt, mintha egyenesen az õskorból pottyant volna ide – mesélte Maragaret a Sunnak.
– Ha az arányait nézzük, ez a szörny minden bizonnyal egy orka, esetleg egy bálna – magyarázta Rob Deville, a londoni állatkert szakértõje.
– Az állat jó ideje elpusztulhatott, és most valamelyik áramlat sodorhatta ide – tette hozzá Mark Simmonds bálnaszakértõ.
– Akárhogy is, az biztos, hogy elképesztõen ronda – foglalta össze a lényeget Nick, Margaret férje.

(Forrás: borsonline.hu)

Elmenekültek otthonról a skót lottómilliomosok

Elmenekültek otthonról a skót lottómilliomosok

A Camelot lottócég, a játék nagy-britanniai szervezõje már a keddi húzás után bejelentette, hogy a nyertes szelvényt Nagy-Britanniában vásárolták, és ez az eddigi brit – egyben európai – lottófõnyeremény-rekord.

A nyugat-skóciai Largs városkában élõ házaspár élhetett volna a névtelenségbe burkolózás elõnyeivel, ám õk vállalták a nyilvánosságot, és a Camelot által szervezett pénteki sajtóértekezleten felfedték kilétüket.

Lehet azonban, hogy ez hiba volt, mivel – a Mail on Sunday címû vasárnapi brit lap beszámolója szerint – már szombaton kérelmezõ levelek ezrei érkeztek a helyi postahivatalba. A lapnak a postamester elmondta, hogy "egy kazalnyit" kézbesítettek is a nyerteseknek, de a postán még ennél is sokkal több levél halmozódik. Sokat közülük csak úgy címeztek meg, hogy "Weiréknek", de a tengerparti kisvárosban mindenki pontosan tudja, hogy kinek szólnak ezek a levelek.

A Mail on Sunday forrásai szerint a házaspár és két gyermeke "elmenekült" a családi házból; a lapnak nyilatkozó bennfentesek úgy tudják, hogy Spanyolországba repültek. Utcájukban rendszeresen megfordul egy rendõrségi járõrkocsi, a Camelot vezetése és a helyi rendõrség pedig "fokozott készültségben" áll arra az esetre, ha a Weirék védelemre szorulnának.

A lapnak az egyik szomszéd kijelentette: nehéz elképzelni, hogy a család meg tudna maradni a kisvárosban, miután kiderült, hogy "161 millió fontjuk van a bankban … halálba fogják zaklatni õket". A szomszéd hozzátette, hogy nem érti, miért kellett felfedniük kilétüket, hiszen senki nem tudta volna meg, hogy róluk van szó, "ha hallgatnak".

A korábbi legnagyobb brit lottófõnyereményt tavaly októberben vette fel valaki, aki 113 millió fontot nyert ugyancsak a EuroMillions játékon, de az akkori nyertes – bölcsen – nem árulta el kilétét a nyilvánosságnak.

A Weir házaspárnak mindenesetre nem jelentene különösebb anyagi megterhelést, ha valóban költözésre kényszerülne: a 161,6 millió fontos nyeremény egyetlen napi kamata megközelíti a tízezer fontot.

A két skót nyugdíjas a EuroMillions fõnyereményével egy csapásra a legmódosabb felsõ néhány száz közé került. A The Sunday Times címû vezetõ vasárnapi brit lap minden év tavaszán összeállítja listáját (Rich List) a leggazdagabb ezer brit becsült vagyonáról, és a májusban megjelent 2011-es összesítés alapján Colin és Chris Weir a 430. helyre kerülne, valamivel David Beckham angol futballsztár és felesége, Victoria mögé és Ringo Starr, a Beatles egykori dobosa elé. Beckhaméknek az idei Rich List 165 millió font, Ringo Starrnak 150 millió font vagyont tulajdonított.

(Forrás: mti.hu)

Több whisky fogy Indiában, mint amennyit a skótok gyártanak

Több whisky fogy Indiában, mint amennyit a skótok gyártanak

Földrajzi árujelzõ oltalom vonatkozik a skót whiskyre már Indiában is. A jogi védelem egyrészt meggátolja majd, hogy az indiai piacon hamisítványokon használják ezt a földrajzi árujelzõt, másrészt megerõsíti a fogyasztókban a termék hitelességét – írja az Élelmiszer Online.
A szabályozást egy nagyszabású fogadással ünnepelték meg Edinburghban, amelyen az indiai általános konzul, Anil Anand mellett részt vett David Mundell, Skóciáért felelõs államtitkár és Gavin Hewitt a Skót Whisky Társaság (SWA) elnöke. 2009-ben az SWA kezdeményezte a skót whisky földrajzi árujelzõként való lajstromozását.
A hamis skót whisky forgalmáról pontos adataik nincsenek, ám a piacot jól jellemzi, hogy az iparágban elterjedt az a hír, hogy több skót whiskyt adnak el Indiában, mint amennyit Skóciában gyártanak.
Képünkön: Ajay Devgn indiai filmsztár és az egyik helyi termék…

(forrás: Élelmiszer Online / HENT)